Kategóriák

agrár és élelmiszergazdaság
egészség és életmód
épített környezet
ipari és műszaki megoldások
kulturális örökség
sport
természeti környezet
turizmus

Kulturális örökség kategória

Bakacsi Ernő írói munkássága
Czigány Péter helytörténeti magángyűjteménye
Dr. Csire Géza kerámia-magángyűjteménye
Helytörténeti Gyűjtemény
Kisjuhász Lászlóné lajosmizsei családok történetét és családfákat feltáró könyvei
Lajosmizsei Betlehemi Jászolkiállítás
Lajosmizsei Jász hímzőkör
Lajosmizse város köztéri szobrai és emlékművei

Lajosmizsei Városi Kamarakórus
Lajosmizsei Református Templom
Ortan Patrik - Szíjgyártó-Nyerges Népi Iparművész alkotói munkássága
Őszikék nyugdíjas Klub
Őszirózsa Népdalkör és Rózsa Sándor Citerazenekar
Péter Lajos szíjgyártó-, lószerszám készítő alkotói munkássága
Pusztatemplom romjai
Skultéti Árpád – festőművész alkotói munkássága
Skultéti Jánosné hímző és szövő alkotói munkássága
Staar Gyula tudományos ismeretterjesztői, tudományos újságírói munkássága
Széll Ilona festői munkássága
Tóth Rozália festőművésznő alkotói munkássága
Vellai János gyertyaöntő munkássága és díszgyertyái
Vinnainé Csurpek Ágnes fazekas munkássága és termékei

Bakacsi Ernő írói munkássága

Bakacsi Ernő 1938-ban gazdálkodó szülők gyermekeként született Lajosmizsén. Szülei munkáját, a mezőgazdasági munka fortélyait az itt töltött több évtized alatt alaposan megismerte, hiszen maga is aktívan részt vett a gazdálkodás minden részében. Ezek a tapasztalatok később hiteles alapul szolgáltak írásainak, nagyon sokszor felhasználta az otthon látott eseményeket, mindig erős vágyat érzett aziránt, hogy gondolatait minél inkább a valósághoz hűen írja le.
Kiderült, hogy jó érzéke van az íráshoz. Írói munkásságát Dr. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész jellemzi legjobban a következő módon: "Bakacsi Ernő bámulatos valóság-és emberismerettel bíró, feltétlenül életigenlő, fokozottan természetközeli író. Történeteiből, figuráiból, beszédmódjából, sőt egész látás-és ábrázolásmódjából is keresetlen egyszerűség árad
Szorgalmas írói munkásságát jellemzi, hogy 1999 és 2016 között évenként jelentek meg művei, sőt 2001-ben és 2006-ban két könyvet is megjelentetett. Bakacsi Ernő Lajosmizsét mindig fontos helynek tartotta, hiszen Lajosmizse kiemelt forrásanyagként szolgált az író gondolatainak megszületéséhez, valamint a történetek hitelességéhez.

Czigány Péter helytörténeti magángyűjteménye


Czigány Péter helytörténeti magángyűjteménye Czigány Péter jelenleg saját tanyáján őrzi mindazt, amit a csaknem 40 év alatt összegyűjtött szülőhelyén: régi tárgyakat, dokumentumokat, paraszti munkaeszközöket, katonai relikviákat, állati csontokat, cserép- és fémtöredékeket. Alapvetően mindent elrakott, ami egykor és a közelmúltban tanúja volt Mizse történetének, a Jászságból betelepült őslakók életvitelének.
Ösztönösen megérezte, hogy a paraszti élet kellékei, a Pusztatemplom körül található tárgyi emlékek, s az összes többi külön kategóriába nehezen sorolható tárgy közös múltunk, emlékezésünk, gyökereink felkutatásának nagyon fontos rekvizitumai, s azokat óvni, védeni kell az utókor számára. Eddigi munkája, szenvedélye, hobbija felbecsülhetetlen értéket képvisel számunkra, s az utánunk jövő nemzedékeknek is.

Dr. Csire Géza kerámia-magángyűjteménye


Dr. Csire Géza kerámia-magángyűjteménye Dr. Csire Géza orvosi hivatása mellett az 1960-as években kezdett foglalkozni a használatból kiszorult, parasztgazdaságokban és háztartásokban használt tárgyak gyűjtésével. A falusi, paraszti kultúra tárgyai iránti vonzódását erősítette Bozsó János festőművésszel kötött barátsága is. Gyűjteményébe főként a XIX-XX. századi magyar fazekasságot képviselő tárgyakat épített be, amelyek ún. ólommázas technikával készültek. Földrajzilag a legnagyobb jelentőségű helyekről származnak, mint pl. a volt Mezőtúr, Hódmezővásárhely, Mohács, Csákvár, Gömör megye, Bihar megye, Erdély, műhelyeiből, ahonnan a rendkívül gazdag színvilágú bokályok is képviselve vannak. Gyűjteményében a lakossági igényekből származó tejes köcsögök, tálak, tányérok és kalácssütő fazekas munkák mind-mind megtalálhatók.

Helytörténeti Gyűjtemény


Helytörténeti Gyűjtemény A Lajosmizsei Helytörténeti és Kulturális Egyesület (LAHA) 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy Lajosmizse történetét föltárja, tárgyi emlékeit összegyűjtse. Az önkormányzat egy 2004-ben elnyert pályázat keretében felújította a régi városháza épületét, melyet az egyesület rendelkezésére bocsátott. 2005. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit az első kiállítással a nagyközönség számára Jász viselettörténet címmel. 2005 és 2010 között több említésre méltó kiállítást, előadást, programot rendezett az egyesület a múzeumi célokra rendelt épületben.
2010. október 23-án készült el a helytörténeti relikviák állandó kiállítássá rendezett változata. Az épület nyolc termében és a folyosó területén rendezték el a gazdag anyagot. A kiállítás témái a következők: Jászlajosmizse - Egy község születése; Katonák, hősök, áldozatok; Vallásos élet; Gazdálkodás és élet a tanyán; A mi iskolánk - Oktatás, pedagógia; Mesterek, mesterségek, kereskedők - Benke Laci bácsi szobra; Szabadidő, szórakozás, Kő-emlékek; Az ásványok világa - A Szebenyi gyűjtemény; Egy polgári szoba - Kónya-Laczy szoba; Népi jelenetek csuhéból (Kollárné Székely Irén munkái); Baracsi úti iskola, Összevont osztály, Vályogverés - Halasi Mihály kisplasztikái; Kézműves szoba a hagyományőrzéshez; Víziközmű emlékszoba 2015 júniustól. Az egyesület jelenlegi elnöke, Skultéti Jánosné, gyarapítja, gondozza, ápolja, védi és az érdeklődők számára megtekinthetővé teszi a kiállított emlékeket. Gyermekeknek, csoportoknak múzeumi, hagyományőrző és kézműves foglalkozásokat vezet.

Kisjuhász Lászlóné lajosmizsei családok történetét és családfákat feltáró könyvei

Kisjuhász Lászlóné hobbiként kezdte el felkutatni őseinket. A sok kutató munka és utána járás meghozta gyümölcsét, hiszen egészen az 1760-as évekig sikerült összegyűjteni a családokat. Első könyvében a "Csillik család"" felkutatásra vállalkozott amelyet még 3 könyv követett, melyekben a családok felmenőit és történeteit írta meg. Családfa kutatásai eredményeként 4 könyve jelent meg nyomtatásban:
- A Csillik Család krónikája -2005.
- A Kisjuhász Család krónikája – 2007.
- A Kispál és az Árva Család krónikája - 2009.
- A Bujdosó Család Krónikája – 2009.
Kevés olyan dokumentum áll rendelkezésre, mely a Duna-Tisza közén létesült jász települések gazda családjairól szól. Ezen családok történetei, küzdelmei és eredményei részét képezik Lajosmizse történelmének, múltjának, hozzájárulnak városunk településtörténetének hiteles megismeréséhez.

Lajosmizsei Betlehemi Jászolkiállítás


Lajosmizsei Betlehemi Jászolkiállítás A Betlehemi Jászolkiállítás 2016-ban már XVI. alkalommal került megrendezésre Lajosmizsén. Egy budapesti kiállítás megtekintése adta az ötletet, ahová Angi néni és a Nyugdíjas Klub néhány képviselője látogatott el. Az ott látott alkotások adták az ötletet, hogy Lajosmizsén is kerüljön megrendezésre egy hasonló kiállítás. 2001-ben került sor az első alkalomra, melyen az alkotások főleg természetes anyagból készültek. A kézügyességnek és ötletességnek, a családi összefogásnak és a sok jó ötletnek köszönhetően igazán impozáns művek készültek. 2016. évben a Nyugdíjas Klub elvesztette Angi nénit, de már a szervezési rendezési feladatokat néhány évvel korábban Terenyi Istvánné Marikának adta át, így a hagyomány továbbra is fennmaradt. Terenyiné Marika felhatalmazva érezte magát, hogy a mögötte álló klubtagok ügyességét, ötlettárát és a könyvtár támogatását felkérve továbbvigye a szép szokást. A kiállításra alkotást készítenek a Művelődési Házban lévő fazekasok, tűzzománc-készítők, origamisok és a Jász Hímzőkör tagjai. A kiállítás folyamatos megújítása érdekében az ötletadó budapesti kiállítás könyv és videó anyagit is beszerezték. A lajosmizsei kiállítás anyagából már a budapesti kiállításon is jelentek meg művek, melyből Bécsbe és Rómába is vittek kiállítani, sőt 2016-ban még Kanadából is küldtek kiállítási anyagot. Már több helyről jelentkeznek résztvevők, akik szeretnék alkotásaikat megjelenteti a kiállításokon.

Lajosmizsei Jász hímzőkör


Lajosmizsei Jász hímzőkör "...A Jászberényben töltött napok hatására mindenkiben erőssé vált az a szándék, hogy a jász gyökereket, a jász identitást nem szabd feledni. E motiváció talaján, Szabóné Mizsei Julianna és Konyor Józsefné tanácsára, Józsáné dr. Kiss Irén kezdeményezésére Jász Hímzőkör alakult Lajosmizsén, 2013. december 3-án, a Dózsa György úti Estike Idősek Klubjában. Alapító tagok voltak Konyor Józsefné, Bolor Pálné, Orbán Antalné. Később csatlakozott hozzájuk Szabóné Mizsei Julianna, Kisjuhász Istvánné, Bujdosó Flóriánné, Donáth Kálmánné. A tagok száma azóta is folyamatosan nő. Cél a jász szűcshímzés ismertté tétele, az egykori jászsági szűcsök mintáinak, motívumainak a mai korban használatos anyagokra átörökítése, értékmentése és hagyományőrzése révén.
A Hímzőkör megalakulása alkalmával jelen volt Hortiné Dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum Igazgatója, a Jászberényi Fejér Mária Díszítőművészeti Szakkör vezetője és hímző asszonyai, s az érdeklődő lajosmizsei asszonyok.
A helyi Hímzőkör tagjai munkájáról elmondható, hogy lelkesedésük nem hagyott alább. A hímző asszonyok lázas igyekezettel tanulmányozzák a szűcshímzés motívumait: a csukott és nyitott tulipánokat, a rozmaringágakat, a forgórózsákat, a saskörmöket, a vesevirágokat; A jászsági hímző asszonyoktól tanácsokat kérve, szorgalmasan tanulják a jász hímzés technikáit; A Jász Múzeumban felkutatják az eredeti jász mintákat; A Jászságból szerzik be a hímzéshez szükséges fonalakat és kelméket.
A Lajosmzsei Jász Hímzőkör egyik alapító tagja és vezetője Konyor Józsefné. E tevékenységi körében felvállalva végzi a Hímzőkör elindításával kapcsolatos szervezési, majd vezetői feladatokat. A jász szűcshímzés ismertté tétele érdekében szervezte a lajosmizsei alkotások kiállításon történő megjelenését, amelyek közül a legjelentősebbek: a Lajosmizse Expo (2013), a Lajosmizsei Szamóca Fesztivál (2014), a Jászalsószentgyörgyi Világtalálkozó (2015) és a XXII. Lajosmizsei Napok alkalmával nyílt "Jász népművészeti örökségeink" című kiállítás (2015)." - Józsné dr. Kiss Irén

Lajosmizse város köztéri szobrai és emlékművei

1956-os emlékmű


1956-os emlékmű 1989-ben állították fel a központi parkban az 56-os forradalom tiszteletére a kopjafát, amely Váncsa István alkotása.











Alapító jászok emlékműve


Alapító jászok emlékműve A fiatal jász párt ábrázoló szobor, Vass Csaba lajosmizsei szobrászművész alkotása (anyaga kő), 1972 óta áll a város központi parkjában.











Lengyel repülősök emlékműve


Lengyel repülősök emlékműve 2016. május 25-én katonai tiszteletadás mellet avatták fel a központi parkban a lengyel repülősök emlékművét. A brit felségjelű repülőgép utánpótlást szállított a varsói felkelőknek Olaszországból 1944. augusztus 26-án, amikor a német légvédelem lelőtte Lajosmizsénél. A gép héttagú lengyel legénysége hősi halált halt. A második világháború ideje alatt hét angol felségjelű, de lengyel személyzettel repülő gép zuhant le Magyarország területén. Valamennyi lengyel repülőst a solymári brit katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. Az avató ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter és Simicskó István honvédelmi miniszter is. Az emlékművet állította:Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács( Varsó),Lajosmizse Város Önkormányzata, A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége , A Lengyel Köztársaság Konzulátusa (Szeged),Brzózka Marek szobrászművész. A lengyel származású Brzózka Marek szegedi szobrászművész alkotása kötelékben szálló repülőket ábrázol.

Magvető


Magvető Varga Imre alkotása. 1964-ben készült a művész 56-os diplomamunkája alapján. Először a budapesti Mezőgazdasági Kiállításon volt látható, majd 1973-ban a lajosmizsei Tanyamúzeum előtt állították fel. A szobor elfogadottsága, stílusa ugyan vitatható, de mindenképpen jellemző arra a korra, melyben született.








Mátyás király


Mátyás király 2003-ban az új önkormányzati hivatal előtti téren – annak átadásával egy napon – avatták fel Mátyás király mellszobrát. A bronz alkotás Trischler Ferenc munkája. A 100 cm-es bronz mellszobor 160 x 53 x 60 cm-es, horvát mészkőből készült posztamensen található.









Szent Flórián


Szent Flórián A Lajosmizsei Tűzoltóság 125 éves fennállásának ünnepén, 2014. április 6-án avatták fel a tűzoltóság előtt álló szobrot, Vass Csaba alkotását. Felállításához négy település, Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene és Táborfalva is hozzájárult.









Szent István király


Szent István király A bronz mellszobrot, Trischler Ferenc pécsi szobrászművész alkotását 2001-ben állították fel a Lajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtára elé.










Szent Vendel


Szent Vendel A pásztorok védőszentjévé választott Szent Vendel kultusza a 18. századtól terjedt el Magyarországon. Szobrai főleg a Dunántúlon, Buda vidékén, Heves megyében és a Jászságban gyakoriak. Ezeket számos községben helyezték el egy-egy marhavész után, rendszerint a falu végén vagy a határ azon részén, amelyen az állatok a legelőre jártak.
A Jászságból Lajosmizsére települt pásztorok igen nagy tiszteletben tartották Szent Vendelt.
Kollár Mihály 1862-ben egy pusztító járvány után állíttatott egy jellegzetes jászviseletbe öltöztetett Szent Vendel-szobrot a település központjában, hálából, amiért az ő nyáját elkerülte a járvány.



Trianon emlékmű


Trianon emlékmű A 4 méter magas kettősoszlopból álló posztamens Szórád Károly kőfaragó mester munkája. Az oszlopok tetején elhelyezett országcímer és turulmadár Trischler Ferenc szobrászművész alkotása. Az oszlopok hátoldalán az I. és II. világháborúban hősi halált halt lajosmizsei lakosok nevei vannak felsorolva. Az emlékmű a Szent Lajos templom kertjében áll.
Avatásának éve: 2002.







Turul


Turul Az öntött kő szobrot, mely nem mondható szokványos turulábrázolásnak, 1994-ben állították fel a központi parkban az 50-es években eltávolított alkotás helyett.
Vass Csaba művének felavatásán jelen volt és beszédet mondott az akkori honvédelmi miniszter, Für Lajos.
A műsorban Bessenyei Ferenc és Vitéz László színművészek előadását is hallhatta a város megjelent lakossága.







Vágyakozás


Vágyakozás Szintén 1972 óta látható a központi parkban Vass Csaba fiatal női aktot ábrázoló műve. Anyaga kő.











Lajosmizsei Városi Kamarakórus


Lajosmizsei Városi Kamarakórus A Városi Kamarakórus 1996. őszén alakult meg lelkes, énekszerető emberekből. Alapítója Berta István karnagy a Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola énektanára. A kamarakórus megalakulásának célja az volt, hogy Lajosmizse kulturális életének magas szintű színfoltja legyen, minél több emberrel megismertethesse a közös éneklés szépségét, illetve a zenei élet a méltó helyére kerüljön a városban. Ennek megfelelően repertoárja a népdalcsokroktól a reneszánsz kórusműveken és a spirituálékon keresztül a könnyűzenei slágerfeldolgozásokig terjed. A kórus általában húsz fővel lép fel. Heti próbáik összetartó, jó hangulatú közösséggé formálták őket.
A Városi Kamarakórus felvállalta a lajosmizsei ünnepeken való részvételt, szorosan együttműködött más kulturális előadókkal és csoportokkal (Őszirózsa Népdalkör, Főnix Dance). 1999-től a Művelődési Ház egyik meghatározó művészeti csoportjává vált.
A városi fellépéseken túl meg kell említeni, hogy fokozatosan megismerték és elismerték tudásukat, hiszen a környező településekre is - Ladánybene, Felsőlajos, Kecskemét, Szolnok - meghívásokat kaptak és kapnak. Rendszeres szereplői a regionális kórusfesztiváloknak ( Izsák, Kiskunhalas, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kecskemét).
Az első kiemelkedő megmérettetés 2000-ben történt, amikor Magyarországot képviselték a Duna-menti Országok Egyházzenei Fesztiválján, Szlovákiában.
2004-ben a romániai Magyarremetén tartott Nemzetközi Magyarok Találkozóján vettek részt, 2008-ban a III. Kárpát-medencei Népdalkör Találkozón vettek részt Palicson (Szerbia).
2014-ben a Jászberényben megrendezett KÓTA Országos Minősítő Hangversenyén "ezüst minősítést" szereztek.

Lajosmizsei Református Templom


Lajosmizsei Református Templom Az 1800-as évek utolsó évtizedeiben Jász-Lajosmizse településre nemcsak katolikus felekezetű jászok, hanem református lakosok is költöztek a Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd városához tartozó területekről és csakhamar gyülekezetté szerveződtek.
A század végén imaház mellett már iskolájuk is volt.
A hívek már 1890 körül szükségét látták, hogy nagyobb épületeket emeljenek, - tágasabb iskolát, tanítói lakást, lelkészlakot, és főként egy nagyobb imaházat. Akkor még nem gondoltak tornyos templom építésére.
1898 augusztusában került a gyülekezet élére Szűcs Kálmán (1866-1927), az egyházközség első beiktatott lelkipásztora. Az ő munkájának köszönhetően erősödött meg a református közösségi élet, ill. szorgalmazta az építkezések megkezdését.
1890-ben négyezer korona költséggel megépítették a ma is álló új parókiát, nagy nagykőrösi vállalkozókkal hamarosan megkötötték szerződést egy templom felépítésre. 1902. szeptember 28-án megtarthatták a templomszentelési istentiszteletet.
1913-bn megrendelt a gyülekezet a pécsi Angster és Fia orgonagyártól egy tíz sípsorral bíró, kétmanuálos templomi hangszert. Az akkor újszerű, pneumatikus orgona ünnepélyes felavatása 1914. pünkösdjén történt.

Ortan Patrik - Szíjgyártó-Nyerges Népi Iparművész alkotói munkássága


Ortan Patrik - Szíjgyártó-Nyerges Népi Iparművész alkotói munkássága "Magyarország egyik legismertebb lovas régiójában, Lajosmizsén élek és alkotok, gyarapítva Lajosmizse Települési és Bács-Kiskun Vármegyei értékek tárát.
A szakma szeretetét, alapjait és mesterfogásait apósomtól, Péter Lajos a Népművészet Mesterétől tanultam. Generációkon átívelő, több mint 140 éves családi hagyománnyal rendelkezünk a kézművességben.
Főként lószerszámokat készítek marhabőrből, az egyszerű paraszti fogatok felszerszámozásától, a csipkés, rézveretes, fonott sallangos, díszes magyar lószerszámokon át, a fogathajtásban használt maraton lószerszámokig. Valamint lovagló felszereléseket, hajtószárakat, lovagló kantárokat, nyergeket, nyeregtáskákat, bőrdíszműveket, derékszíjakat, táskákat, vadász eszközöket, különböző tokokat és tartókat. Igényesen kivitelezett termékeimen, tradicionális díszítőelemeket alkalmazok, szem előtt tartva a magyar népművészeten alapuló anyag, forma, technika és funkcionalitás megvalósulását. Számos népi iparművészeti alkotásom "Mester Remek", "Míves Termék" minősítéssel, és Páva védjeggyel vannak ellátva.
Ugyanakkor szakmai kihívást jelentenek számomra a modern, újszerű, akár egyéni elképzelések megvalósítása, melyek a mai kor követelményeinek felelnek meg.
Munkáimat minőség, kreativitás és egyediség jellemzi."

Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvett érték

Őszikék Nyugdíjas Klub


Őszikék Nyugdíjas Klub Az Őszikék Nyugdíjas Klub 1986. november 10-én alakult meg, Prágai Angéla kezdeményezésére. Az azóta eltelt időszakban rengeteg olyan tevékenységet folytattak,a mellyel Lajosmizse hírnevét öregbítették.
A tagok létszáma már száznál is több, rendszeresen tartanak gyűléseket, színes programokat szerveznek: kirándulásokat, külföldi utazásokat, színházi- és opera látogatásokat. Ezek a programok nemcsak a klub tagok részére szólnak, hanem a lakosság számára is hozzáférhető.
Példaképpen néhány ezek közül: 1988-ban a „Nemzedékek kézfogása” című irodalmi összeállítás, melyet tizenegyszer adtak elő itthon és másutt.
1990-ben Kecskeméten z „Életet az éveknek” Országos Szövetség második nemzetközi fesztiválján népdalkörükkel, valamint tiroli és palotás tánccal léptek fel.
Jártak Svédországban, Szlovéniában, Svájcban, Olaszországban, Ausztriában.
Történelmi témájú előadásokat tartottak többek között Szent Istvánról és IV. Béláról.
1993-ban a várossá avatási ünnepség aktív részesei voltak.
1996-ban „Emlékezzünk őseinkre” címmel történelmi játékot adtak elő, melyben 141 fő szerepelt.
2001-től minden év decemberében Jászolkiállítást tartanak. Az alkotások egy része Budapesten is kiállításra kerül.
2011-ben Lajosmizse Város Önkormányzata az Őszikék Nyugdíjas Klub 25 éves munkáságának elismeréseképpen Lajosmizse Városért szakmai kitüntető díjat adományozott számukra.

Őszirózsa Népdalkör és Rózsa Sándor Citerazenekar


Őszirózsa Népdalkör és Rózsa Sándor Citerazenekar 2014-ben ünnepelte 40 éves évfordulóját a lajosmizsei Rózsa Sándor citerazenekar, az Őszirózsa népdalkör pedig a 25 éves jubileumát. Mindkét együttes alapítója és jelenlegi vezetője Kórodi Antalné. 1975 óta vesznek részt országos minősítő versenyeken és népdalos találkozókon. Számtalan díjat hazahoztak és külföldön is több alkalommal öregbítették Lajosmizse jó hírét. 1977-ben Jászszentlászlón szerezték meg a KÓTA országos arany minősítését, utána folyamatosan arany és ezüst minősítésekkel értékelték szakmai munkájukat. A népdalkör 1993-ban és 1999-ben mérette meg magát, melynek eredményeképp arany minősítésekkel ismerték el munkájukat.
Amióta a két együttes működik, nincs olyan városi ünnepség, ahol ne szerepelnének. Saját gyűjtésből származó népdalokat is játszanak és elkészült velük egy hangzó anyag CD lemezen. Nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlás nevelésére, rendszeres időközönként tartják próbáikat, lelkiismeretesen készülve az újabb fellépésekre.

Péter Lajos szíjgyártó-, lószerszám készítő alkotói munkássága


Péter Lajos szíjgyártó-, lószerszám készítő alkotói munkássága Péter Lajos és Ortan Patrik egy kis céget képvisel, amely kézműves termékeket gyárt Magyarország szívében, Lajosmizsén. Cégük mindennemű lovas felszereléseket gyárt, a legegyszerűbb bokavédőtől, a lovagló kantárig, a bock nyeregtől, a legprofibb díjhajtó és maraton szerszámokig.
Termékeik különlegessége a kézi varrásban, a speciális festésben és a precíz kidolgozásban rejlik. Cégük 1991-ben kezdte működését Lajosmizsén, amely az egyik legismertebb lovas régió Magyarországon, a külföldi és belföldi lovasok körében egyaránt. Hitvallásuk alapján a termékgyártásukban a legalapvetőbb dolog a minőség.





Pusztatemplom romjai


Pusztatemplom romjai Lajosmizse városának legrégebbi építészeti emléke a 14. század végén épült Pusztatemplom. A kora gótikus stílusú templom úgynevezett pusztatemplom volt, ami azt jelentette, hogy lakott területen kívül, a pusztában állt. Az általunk ismert első régészeti feltárást Szabó Kálmán, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója végezte el 1927-ben. A templom réti mészkőből épült, zsindelytetővel volt fedve.
A réti mészkő, népiesen „darázskő” jóval puhább, kisebb teherbírású, lyukacsos szerkezetű, ezért is pusztul a hagyományos kőzetekhez képest gyorsabban. Ez a templomrom egyszerű, egyhajós, Keleten sokszögben záródó, gót stílusú templom maradványa. A szentélyben még látható az Oltáriszentség elhelyezésére szolgáló fülke. Az újabb ásatásokat Fülöp András végezte el 1995-ben. Fülöp András 9 sírt tárt fel. Mivel a még meglévő támpillérek már nem feküdtek az alapon, hanem csak a levegőben lógtak, így erősítő támaszként már nem szolgáltak, hanem gyengítették, húzták a falakat. Emiatt a lehető legrövidebb időn belül meg kellett erősíteni a támpilléreket, melyet 1999-ben a Pusztatemplom Alapítvány a Gomép Kft.-vel elvégeztette. A Pusztatemplom és a közelében lévő kis település lakossága nagy valószínűséggel az 1591-1606 között tartó háborúban pusztult el.
A templom megközelítése: A templom az 5. számú főúttól kb. 4-4,5 km-re található. Könnyen megközelíthető az 5-ös számú főúton Budapest felől Lajosmizse felé haladva, a település előtti „Kónya dőlő” buszmegállónál balra fordulva, áthaladva az M5-ös autópálya felett, majd egy kereszteződésen szintén egyenesen áthaladva már látható a templomdomb a rommal.

Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvett érték

Skultéti Árpád festőművész alkotói munkássága


Skultéti Árpád – festőművész alkotói munkássága 1949-ben Ladánybenén született. Képzőművészeti ismereteit a gimnáziumi évei során, majd egy főiskolai felvételi vizsga előtt a 60-as években alapozta meg. Alkotói tevékenységi munkája mellett a 80-as évek végén, a Kecskeméti Fényes Adolf Képzőművészeti szakkörben kezdődött ifj. Szappanos István és Bruncsák András művésztanárok irányításával. A tűzzománckészítési technikákkal 1988-ban a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyben Túri Endre festőművész és Papp Gábor művészettörténész irányításával, egy tanfolyam keretében ismerkedett meg. Leggyakrabban rekesz-zománcozással családi címereket, bibliai és történelmi alakokat, népmesei, balladai illusztrációkat készít. 1994-ben ismertem meg Bozsó János Munkácsy-díjas festőművészt, majd a több mint, négyéves barátságunk az olajfestés technikájának az elsajátítását és a plein-air festés fortélyainak a megkedvelését jelentette számára. Ettől kezdve kapcsolódott be a különböző hazai és külföldi festőtáborok munkájába, illetve rendszeresen szerepelt csoportos és egyéni kiállításokon.

Skultéti Jánosné hímző és szövő alkotói munkássága


Skultéti Jánosné hímző és szövő alkotói munkássága 1980 óta hivatásszerűen foglalkozik kézimunkával. „Festékes” szőnyegei és fehér szűrrátétes kézimunkái a legkedvesebbek számára. Sok leányt és asszonyt tanított meg a különböző hímzések fortélyaira, mint kézimunka előnyomó és készítő kisiparos. Ezen kívül hímzést, fonást és szövést tanít a Művelődési Ház Díszítőművész Körében, valamint az iskola, óvoda különböző rendezvényein, ha arra van szükség.
Húsvét előtt minden évben megrendezik a Népművészeti Kiállítást a Művelődési Házban, neves népművészek munkáiból. Ezen a kiállításon részt vesz minden óvodás és iskolás a saját készítésű hímes tojásával. Lajosmizsén és környékén sajnos a tojásfestésnek nincs hagyománya, ezért felvállalták, hogy megismertetik szűkebb hazánkat a népművészetnek ezzel az ágával is.


Staar Gyula tudományos ismeretterjesztői, tudományos újságírói munkássága


Staar Gyula Staar Gyula tudományos ismeretterjesztői, tudományos újságírói munkássága fotó: Wikipédia Staar Gyula Lajosmizsén született, 1944. június 21-én. Édesanyja, Staar Gyuláné (sz. Prehoda Katalin) 1935-től 1973-ig, nyugdíjazásáig a Polgári Iskola, majd a Lajosmizsei Központi Általános Iskola matematika-fizika-kémia szakos tanára.
Első két elemi osztályát a Református templom melletti kisiskolában, a továbbiakat a központi iskolában végezte, mindvégig kitűnő eredménnyel.
Középiskolai tanulmányait a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban végezte, ahol a1962-ben kitűnően érettségizett.
Tagja volt a gimnázium három évben (1960, 1961, 1962) is országos középiskolai bajnokságot nyert sakkcsapatának és országos bajnokságon 1961-ben ezüstérmes kézilabdacsapatának.
Lajosmizse Község sakkbajnoka 1961 évben. Tagja az NBII-be jutásért küzdő lajosmizsei kézilabda csapatnak a hatvanas években.
Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen matematika-fizika szakán folytatta, ahol 1969-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett.
Édesanyja haláláig, 1983—ig állandó lakosa Lajosmizsének.
Budapesten telepedett le, de soha nem szakadt el szülőhelyétől, ma is sok szállal kötődik Lajosmizsén. Számos könyv szerzője, szerkesztője, nevét 2019-től a Sárneczky Krisztián által felfedezett 260098 Staargyula (2004 ME5) kisbolygó őrzi.
Munkahelyei:
1969-1970 Csepelen tanár
1970-1974 az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanulmányi főelőadója
1974-1989 a Természet Világa (Természettudományi Közlöny) folyóirat szerkesztője
1989-1990 az Élet és Tudomány főszerkesztő-helyettese
1990-2017 a Természet Világa főszerkesztője.
Díjai, elismerései:
MÚOSZ-nívódíj (1988, 1990)
Akadémiai Újságírói Díj (1991)
Prométheusz-Érem (1991)
Hevesi Endre-díj (1995)
Táncsics Mihály-díj (1999)
Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2005)
Aranytoll-életműdíj (2015)
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2017)
Az év ismeretterjesztő tudósa (honoris causa) díj (2019)
Enciklopédia díj (2019)

Széll Ilona festői munkássága


Széll Ilona festői munkássága Széll Ilona (Budapest, 1934 - Lajosmizse, 2020)
Budapesten született 1934-ben. Iskoláit itt végezte képző-és iparművészeti szakon, majd után a Képzőművészeti Főiskolán tanult egy évig. 1956-ban férjével Svájcba emigrált. Ott fejezte képzőművészeti tanulmányait reklámgrafikai szakon, és dolgozott 30 évig ebben a szakmában. Közben elvégzett még egy hároméves esti iskolát egy kiváló restaurátornál, hol a reneszánsz olajfestés technikáit tanulta meg.
1986-ban önálló lett és olajportrék festésével kezdett foglalkozni. Közben elindult az akvarell festés útján, ami a mai napig is tart. Ez volt – vallomása szerint – a legnehezebb technika, mert itt nem lehet egy ecsetnyomást sem utólag javítani.
Több mint 60 önálló és csoportos kiállításon vett részt Svájcban, és több mint 800 képet festett mire úgy érezte, hogy megtanulta, amit meg lehetett tanulnia. Ekkor kezdett el átállni a tájképekről az absztrakt akvarellekre. Közben rendszeresen elkezdett oktatni privát csoportokat. Sikerrel.
1992-ben vett egy házat Lajosmizsén és nyaranként egy svájci utazási iroda szervezésében turistacsoportokat tanított festeni Geréby Kúriában.
1999-ben végleg hazaköltözött Magyarországra, és letelepedett Lajosmizsén. Itt is volt kisebb-nagyobb kiállítása, és kb. 100-150 új akvarellje. Az elmúlt időszakban akvarell-miniatűröket alkotott.

Tóth Rozália festőművésznő alkotói munkássága


Tóth Rozália festőművésznő alkotói munkássága Tóth Rozália 1946-ban született a békés megyei Dombegyházán, egy kicsi alföldi faliban. Művészi pályája indulását a szentendrei művésztelep hangulata határozta meg. A városi zajt, lüktetést nem tudta és nem is akarta megszokni, ezért költözött ki Lajosmizse tanyavilágába. Ez a környezet termékenyítően hatott művészetére. Az alföldi táj, a tanyavilág ábrázolásán kívül több kiállításának képein is foglalkoztatta a festészet és a zene kapcsolat is. Alkotásait a realista szemlélet, a valóság őszinte, közérthető, ihletett ábrázolása jellemzi. Tájképein élénk színekkel örökíti meg a megbonthatatlan harmóniájú természetet. Magyar, európai és amerikai magángyűjtemények, galériák őrzik festményeit. Festészetének központi témái: tanyavilág, természet állatvilág – madarak, évszakok, történelem, bibliai témák. Képeinek sajátossága az egyedi gipszcsurgatásos technológia alkalmazásában rejlik.
„Tóth Rozália a békés megyei Dombegyházán született. 18 évig élt és alkotott Szentendrén, majd 1992-ben annak kanyargó utcáit cserélte fel a lajosmizsei tanyavilággal. Egy megüresedett tanyai iskolában bukkant festői otthonára, rendezte be műtermét.
A Felső-Kiskunsági táj, illetve a mizsei tanyavilág jelentősen gazdagította alkotói szemléletét. Bár a témáinak zömét az itt fellelt sokszínű élményeiből meríti piktúrája mégsem tekinthető a hagyományos alföldi festészet folytatásának.
Nőies érzékenységgel, olykor romantikus elemek felhasználásával a maga egyéni érzésvilágára átírt motívumokkal ragadja meg az alföldi táj jellegzetességeit, kenyérteremtő erejét és benne a létezés barna lüktetését. A gipsz csurgatásos technológia és a porózusabb olajtechnika alkalmazásával, mélységes finomsággal és lendületes erővel jeleníti meg a mizsei barázdákat, a saras utakat a szekerek vájta nyomokat.
Számomra példaértékű az a törekvés, amit a környezetünkben fellelhető képi értékek kutatásában illetve azok megjelenítésében az elmúlt 20 év során végzett. Hiszem, hogy letelepedésével, fáradhatatlan munkabírásával, páratlan optimizmusával, önzetlen adományaival pezsgést indított el városunk kulturális és művészeti életében.” – Skultéti Árpád

Vellai János gyertyaöntő munkássága és díszgyertyái


Vellai János gyertyaöntő munkássága és díszgyertyái Vellai János Lajosmizsén születtett és itt is él családjával. Ezt a mesterséget a születől tanulta, az évek folyamán az élete részévé vált. Fővállalkozásban készít a gyertyákat nap mint nap. Pár éve kibővült a profilja, gyertyák mellett egyéb dísztárgyakat, többek között gipsz figurákat készít.









Vinnainé Csurpek Ágnes fazekas munkássága és termékei


Vinnainé Csurpek Ágnes fazekas munkássága és termékei A cserépedények, az agyag már kisgyermekkora óta foglalkoztatta, aztán hozzányúlt az agyaghoz, és "odaragadt". M Munkái száz százalékban kézműves kerámiák, kizárólag hagyományos technikával készülnek. Minden egyes darab kézzel korongolt és díszített. Egyedi darabok, nincs két tökéletesen egyforma. Célja, hogy eme ősi mesterségnek tudását, fortélyait átadja, megszerettesse, hogy tovább élhessen az utódokban.