Épített környezet kategória
Lajosmizsei Keresztek
Régi Városháza - Földeáki csárda
Lajosmizsei Keresztek
Lajosmizsei Keresztek
Lajosmizsén országos viszonylatban is egyedülállóan sok, jelenleg [2016] 62 útszéli kereszt vagy szakrális szobor található, amelyek elhelyezkedését a legújabb technikai eszközökkel határozták meg.
Az út menti kereszt (crux viator) a kereszténység egyetemességének tárgyi szimbóluma és annak szakrális, vallásos kultúrájának egyik leglátványosabb része ezért kiemelt figyelem irányult irántuk az elmúlt évtizedekben.
A magyarság körében a Kárpát-medencében a 17. századtól vannak ismeretink az út menti keresztek megjelenésére.
A kereszt jele minden féle felhasználásban gonoszűző célú. A hiedelem szerint a kereszt véd a természeti csapásoktól, férgektől, madaraktól, tolvajoktól óvja a termést, bajtól a falut és az útonállót, távol tartja a gonoszt, a betegséget, és gyógyít.
Minden kereszt- vagy szoborállításnak megvan a maga története, mondhatni úgy is, a saját egyénisége, melyet az állítató szándéka fényjelez. Van, aki emlékből, van aki hálaadásból, van aki pusztán hite megnyilvánulásaként, és van, aki fogadalomból állíttatta fel többnyire saját földjének egy út menti részére, vagy közadakozáshoz társulva valamely közterületre. Amit a hit és a szeretet, az emlékezés és ragaszkodás egykor felállított, azt a jelen és jövő ismerősei, családtagjai, hívei a keresztek ápolásával és gondozásával jelenné és jövővé teszik, őrzik és vigyázzák.
A Lajosmizsei Keresztekhez szervesen kapcsolódik a lajosmizsei keresztút mozgalom amely, 2010 óta működik Lajosmizsén. A mozgalom célja, hogy Lajosmizse közigazgatási területén – országos viszonylatban is egyedülállóan nagy számú (65 db) útszéli kereszteket és szakrális szobrokat felkeressék, mind gyalogosan, mind kerékpárral. Valamennyi kereszt és szobor felkeresése után kitűző jár, melyet 300,- Ft nevezési díj befizetését követően minden sikeres teljesítő megkaphat, amennyiben igazolja e-mailben (santaoz@freemail.hu) egy helyszínen készített fotóval.
Kürti László - Hajdrik Sándor: Útmenti keresztek és szakrális kisemlékek Lajosmizsén című könyve részletesen bemutatja az összes Lajosmizsén és környékén megtalálható emlékművet.
| 1. K. Kovács Mihályné keresztje | 32. Páldeák István keresztje |
| 2. Szent Vendel-szobor | 33. Fekete János keresztje |
| 3. Kisjuhász Gábor keresztje | 34. Mária-szobor |
| 4. Temetői kereszt | 35. Máriácska |
| 5. "L. Molnár"- kereszt | 36. Apró Ágoston keresztje |
| 6. Nagy Lászlóné keresztje | 37. Pintér Teréz keresztje |
| 7. "Sápi Péter" keresztje | 38. Sárközi István keresztje |
| 8. Muhari Imre keresztje | 39. "Gattyán"-kereszt |
| 9. Nagy András keresztje | 40. "Benke"-kereszt |
| 10. Vasút utcai kereszt | 41. Juhász-Pintér Pál keresztje |
| 11. Palócz János keresztje | 42. id. Szabó János keresztje |
| 12. Palócz-Terenyi kereszt | 43. Szórád József keresztje |
| 13. Sápi Antal keresztje | 44. Mészáros Lászlóné keresztje |
| 14. Bujdosó János keresztje | 45. Péli Szilveszter kettős keresztje |
| 15. Czigány-kereszt | 46. Nagy Tibor keresztje |
| 16. Csillik-kereszt | 47. ifj. Szabó János keresztje |
| 17. "Mizsey György" keresztje | 48. Drabant János keresztje |
| 18. Kocsis István keresztje | 49. Rovásírásos kettős kereszt |
| 19. Németh Lajos keresztje | 50. Bodor-kereszt (Hetényegyháza) |
| 20. Geréby-kereszt | 51. Felsőlajosi kereszt |
| 21. Gáspár-kereszt | 52. Halmi-kereszt |
| 22. "Palócz"-kereszt | 53. Csorba-kereszt |
| 23. "Pintér Péter Pál" keresztje | 54. Rubos-kereszt |
| 24. Kisjuhász-kereszt | 55. Felsőlajosi magánkereszt |
| 25. Besenyi József keresztje | 56. Németh Dezső keresztje |
| 26. Almási Péter keresztje | 57. Temesvári-kereszt |
| 27. "Bartal Bálint" keresztje | 58. Jézus-kép a Közösben |
| 28. "Palócz János" keresztje | 59. Nagy Mihály keresztje |
| 29. Sebestyén István keresztje | 60. Nagy András keresztje |
| 30. Misovits Illés keresztje | 61. Drabant-kereszt |
| 31. Majercsik Sándor keresztje | 62. Szigetvári-Kollár-kereszt |
Régi Városháza - Földeáki csárda
Régi Városháza - Földeáki csárda
A Lajosmizse központi részén álló régi városháza Földeáki csárdaként él a helyiek tudatában. Földeák első írásos említését az 1444. január 19-én kelt oklevélben találjuk, ahol elpusztult falubirtokként szerepel Lajosülése szomszédságában.
Nyilvánvalóan ez az archaikus helynév egy, a tatárdúláskor elpusztított Árpád-kori település emlékét őrizte meg.
Az első csárdaépületek egyszerű, egy-két szobás helyiségek voltak. Anyaguk vályog volt, de 1762-től már kőből építkeztek – az alapozáshoz homoki mészkövet (ún. darázskövet) használtak, amit Nagykőrös Csókás részén vágtak. A bor tárolása szükségessé tette azt, hogy a kocsmákhoz pince is tartozzon.
A 18. század végén a vendégfogadó már Postakocsi Állomásként is működött. A Buda és Szeged között működő postafogatok számára pihenőt és etetést-itatást biztosítottak. (Ennek nevét őrizte meg a Posta-tó). Jászberény 1827-ben döntött arról, hogy a rozzant csárdaépületet elbontatja, és helyére új, nagy épületet emel ifj. Bedekovich Lőrinc tervei alapján. A csárdát bérlők működtették „kocsmáltatási” s a vele járó három hold föld használati jogával együtt.
Az utolsó Földeáki vendégfogadós-boltos Diamant Mór (1836-1929) volt. Ekkorra az épület már csak a halvány emléke volt önmagának. Egy helyiségben működött a pusztabírói hivatal, egy másikban a postaállomás, a többi pedig bolt és italmérési hely volt. A vendégfogadó egyik szobájában szállásolták el egy ideig Gajdos Sebestyén missziós papot is, aki 1854-1875 között szolgálta a pusztára költöző nagyszámú jászsági híveket.
A II. világháború után Községháza, Községi Tanács, majd Nagyközségi Tanácsháza, végül Városházaként szolgált 2003-ig, míg az új épület fel nem épült.