Kategóriák

agrár és élelmiszergazdaság
egészség és életmód
épített környezet
ipari és műszaki megoldások
kulturális örökség
sport
természeti környezet
turizmus

Turizmus és vendéglátás kategória

Benke László gasztronómiai munkássága
Geréby Kúria Hotel és Lovasudvar
Lajosmizse Római Katolikus Templom
Szamócás Vásári Forgatag
Tanyacsárda Kft.

Benke László gasztronómiai munkássága


Benke László gasztronómiai munkássága
Benke László 1948. augusztus 21-én Lajosmizsén, egy vendéglősmester gyermekeként született. Már hétéves korától pikolófiúként dolgozott, majd utcai fagylaltárus lett. A gyermekkorának „vendéglátós” élményei meghatározóvá váltak egész életére.
1962-ben a budapesti Vendéglátó- ipari Technikumban szakácsszakmát tanult, majd az országos tanulóverseny második helyezettjeként itt szerezte meg az érettségit. Első munkahelyén, a Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat legnagyobb szállodájában, a Szabadság Szállóban hidegkonyha főnökként dolgozott, majd öt éven keresztül a Tihanyi Motel, majd a Gundel Étterem séf-helyetteseként. 1971-ben a Vadászati Világkiállítás alkalmából nyílt Sylvanus Szálló séfjeként végzett sikeres munkája elismeréseként Párizsban a Magyar Ház Boulvard Sangermenen séfje lett. 1974-től a Gundel Károly Vendéglátó Technikum tanáraként dolgozott 18 évet – tanítványai minden versenyt megnyertek és ma már olimpiai, európai és világbajnoki érmekkel kitüntettek. Oktatói tevékenységét „Kiváló pedagógus” kormánykitüntetéssel ismerték el.
1979-1980 mesterszakács, mestercukrász lett és még ebben az évben a vendéglátó főiskola áruforgalmi szakát is sikeresen elvégezte. 1981-ben Hollandiában az Engels Konszernnél dolgozott egy évet. 1988-ban a Frankfurti „IKA HOGA” szakácsolimpián a regionális csapat vezetőjeként a nemzetek nagydíját nyerték meg, egyéni kategóriában pedig három aranyéremmel ismerték el munkáját. 1992-ben a Sevillai Világkiállítás egyik séfjeként kollégáival a Mátyás Király Éttermet üzemeltették – ahol a magyar gasztronómiát népszerűsítették – munkájukat ekkor a Legjobb Étterem címmel tüntették ki. 1996-ban a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség a Venesz József életműdíjat – „a magyar Oscart” – adományozott szakmai munkájáért. 1998-ban Chaine des Rotisseurs lovagja lett, ezzel a Nemzetközi Kancellária is elismerte szakmai elhivatottságát. 1998-99-bena TV2 séfjeként mintegy 450 adása volt. 2000-ben szakkönyve jelent meg, valamint több szakácskönyv szerzője. 2003-ban a belügyminisztertől a köztársaság címerével ékesített aranygyűrűt kapta, ebben az évben Lajosmizse első díszpolgára is lett. 2005-ben Gribek Lajossal elkészítették „A Magyarok Asztala” című könyvet, mely nemcsak méreteiben, hanem tartalmában is a legnagyobb, legátfogóbb méretű műnek mondható hazánk gasztronómiai történelmében. 2005. december 14-én a pestlőrinci Zila kávéházban hivatalosan is megalakult az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend. Feladata az, hogy a magyar gasztronómiát, a gasztronómia hagyományait az országon belül és nemzetközi szinten is megfelelően képviselje, és elősegítse annak megjelenítését különböző társasági eseményeken és rendezvényeken. Az alapítók szándéka szerint óvja az egyetemes és a magyar vendéglátás értékeit, nemes hagyományait, támogatja a vendéglátás és a gasztronómiában alkalmazott tudományos, technikai és technológiai módszerek továbbfejlesztését és elősegíti azok alkalmazását a mindennapok gyakorlatában. A lovagrend nagymestere Benke László, a főkancellár pedig Szabó Pál, tiszteletbeli elnöki rangját Göncz Árpád tölti be. Fentieken túlmenően tizennégy országban népszerűsíti a magyar gasztronómiát, nemzetközi versenyeken tizenkét aranyérmet kapott. A legfontosabb érték a saját hitvallása, amelynek megvalósításához mindent megtett, saját tollából az alábbiak szerint:
"Hitvallásom, hogy a gasztronómia egy nép nemzeti kincse, melyet ápolni szükséges, és nemzedékről nemzedékre át kell adni. Ezen gondolat jegyében több televíziós műsor keretében („Főzőcske, de okosan”, a „Házibarát”, az „Ízválasztó”, a „Laci bácsi konyhája”) és hét szakácskönyvemben próbáltam a gasztronómia szépségével megismertetni honfitársaimat. Célom, hogy a magyar gasztronómia hagyományainak ápolásával és megóvásával (pörköltfőző-, halászléfőző versenyek szervezésével vagy a világon elsőként megrendezett ehető virágok fesztiváljának létrehozásával) elismerést szerezzek hazánknak."

Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvett érték


Geréby Kúria Hotel és Lovasudvar


Geréby Kúria Hotel és Lovasudvar
A lajosmizsei Geréby Majort Őtömösi Geréby Gyula alapította, aki okleveles gazdászként, mintagazdasággá fejlesztette a 838 holdnyi földbirtokát. A köztiszteletben álló, a szegények jótevőjeként is fellépő földesúr nemzetközileg elismert ménest is létesített. A birtok központjaként és a család lakóhelyeként szolgáló kúriát a tizenkilencedik század vége felé építtette.
Geréby Gyula 1918-ban, felesége, Margit, 1941-ben halt meg. Mindketten a lajosmizsei temetőben nyugszanak. Lányuk, Katinka, Argentínába emigrált, ahol 1989-ben hunyt el.
A háború után sajnos a Kúria állapota leromlott, használhatatlanná vált. Mígnem 1986-ban egy felújítás és átalakítást követően, mint szálloda nyitotta meg kapuit. Kezdetben a HungarHotels szállodalánc részeként üzemelt, majd az 1990-es évek közepén magántulajdonba került. Szélesi László és Látos Lajos ügyvezető tulajdonosok több mint két évtizede igazgatják a Geréby Kúria Hotel és Lovasudvart, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a régió egyik legelegánsabb szállodájává és rendezvényhelyszínévé nőtte ki magát.
A tulajdonosok törekvéseit a kúria partnerei is elismerik, hiszen a szállodát 2008-ban és 2013-ban Magyarország legjobb háromcsillagos konferenciaszállodájaként az Aranynap díjjal, 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben pedig az Aranycsillag díjjal tüntették ki. 2013-ban a szállodát a HRS nemzetközi szobafoglalási rendszer a megkülönböztetett, magas minőségű szálláshelyek kategóriájába sorolta.

Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvett érték


Lajosmizse Római Katolikus Templom


Lajosmizse Római Katolikus Templom
A templomot Bacchmann Károly újpesti építész tervezte és építette 1896-ban eklektikus stílusban. 1 200 000 téglából épült, melyet itt helyben vertek és szalmával égettek ki.
A templom főoltára és míves szobrai tiroli fafaragások. A főoltár oltárképe IX. (szent) Lajos francia királyt, a védőszentet ábrázolja. Az oltár két szobra zsolnai majolika.
A templom kincse a halotti lepel torinói érsektől kapott hivatalos másolata, mely az eredetivel mindenben azonos látványt nyújt.
A templomban őrzik a koronázási ékszerek, a magyar állam által 1966-ban Bartha Lajos ötvösművésszel készíttetett hivatalos másolatait. Szent István király csontereklyéjét II. János Pál pápa ajándékozta Dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érseknek, érsek úr pappá szentelésének 25. évfordulója alkalmából. Lehel vezér kürtjének másolatát egy magyar szürke szarvából Jakab Mihály fafaragó népművész készítette. Az élet fáját Pogány Gábor szolnoki művész készítette az abortuszokban ártatlanul meggyilkolt magzatok emlékére. A királydomb Bóta István alkotása tetején a lovagló Szent István szobrával, mely Raffay Béla szobrászművész alkotása. A tárlóban a történelmi Magyarország megyéinek földjei találhatók, fölöttük a megyék címereivel. A templomban található Magyarország egyetlen Szent Lajos király ereklyéje, melyet a Vatikánból kaptak ajándékba.
Asztalos József volt plébános által készített faragott templomot Bóta István műasztalos újította fel és alakította át az ereklye őrzési helyéül.

Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvett érték


Szamócás Vásári Forgatag


Szamócás Vásári Forgatag
2008-ban Svébisné Gombkötő Gizella kezdeményezésére és hathatós közreműködésével került megrendezésre egy olyan rendezvény, melyben az emberek össze tudnak fogni, egymásra tudnak támaszkodni, közösségé tudnak válni.
Gondolata az volt, hogy lajosmizsei különlegességhez kötné ezt az alkalmat. Ez volt a szamóca, az eper. A közösség egyik tagja adta a nevet: SZAMÓCÁS VÁSÁRI FORGATAG. Sokan segítettek az elképzelés megvalósítását.
Az előkészületek szakadó esőben zajlottak, de a kitartás megmaradt és a másnapi rendezvény ragyogó napsütésben zajlott le, a Tanyacsárda udvarán. Mára az alapító kis csapat megerősödött, megszaporodott. Az Ő lelkületüknek, hitüknek köszönhetjük, hogy ma is él az a vásári forgatag. Fontos, hogy nem bevétel alapú rendezvény.
Csak a magyar lélekre alapozhattunk, kézművesekre, néptáncosokra s egyéb hagyományőrző lélekformáló népzenére, énekre. 2014-ig a Tanyacsárda udvarán került megrendezésre a forgatag, s már az utolsó évekre kinőtte a rendezvény a helyszínt. 2015-ben változott a helyszín a lajosmizsei Központi Parkba került át. Ezen a helyen sikerült még nagyobbá nőnie.
Esemény célja a szamóca népszerűsítése, a közösségi erővel bíró együttlét megerősítése, az itt élők és az elszármazottak számára.


Tanyacsárda Kft.


Tanyacsárda Kft.
Az „Év rendezvényszolgáltatója” és Az „Év tradicionális Magyar Étterme” 2013-ban
A Budapesttől 71 km-re elhelyezkedő Öreg Tanyacsárda már közel négy évtizede fogadja vendégeit az alföldi kisváros, Lajosmizse szomszédságában. A faházas büféként indult vendéglátóhely mára hazánk egyik leghíresebb éttermévé nőtte ki magát: hírét már messze elvitték az ország minden tájáról érkező hazai, valamint a külföldi vendégek.
A csárda magyaros jellegű, kitűnő konyhája joggal érdemelte ki az „Év vidéki étterme” díjat (1999, 2002, 2004, 2006, 2008, 2011), s a cég emellett számos gasztronómiai versenyen és kiállításon nyert nemzetközi elismerést (Védnöki tábla, Aranybika, Chevalier- Maison de Qualité, Chaîne des Rôtisseurs, Top 10). A vendéglátó szakma a Tanyacsárda éttermet Magyarország legjobb éttermei közé választotta és 2005-ben a maximális három csillaggal tüntette ki. 2007-ben és 2011-ben az Országos Idegenforgalmi Bizottság Magyar Turizmus Minőségi Díját, a Magyar Turizmus Zrt. Rozmaring Díját kapta meg és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által alapított, „Az év vendéglátója” díjat nyerte el.

Gasztronómiai élvezetek
A mesterszakácsok ételspecialitásai mellett - immár hagyományossá váló - gasztronómiai rendezvénysorozattal várják itt a vendégeket. Az ünnepekhez, jeles napokhoz kötődően invitálják a programokkal színesített (lovasbemutató, ökörsütés, pusztaolimpia) gasztronómiai élvezetekre a érdeklődőket: megrendezik a Sobri Halnapokat, a Szüreti mulatságot, az András naphoz kötődő disznótort és még számtalan más olyan rendezvényt, ahol a kulináris élvezetek kedvelői egészen biztos megtalálják a számításukat. Az étterem minden nap 11-22 óráig várja vendégeit, ahol a kellemes hangulatot az esténként játszó cigányzenekar teremti meg.

Hagyományőrző programok
Az Új Tanyacsárda Lajosmizse Budapest felé eső részén található, mintegy 50 hektárnyi területen. Az idelátogató vendégek a híres magyaros ízek mellett a hagyományokat idéző programok közül is választhatnak: a magyaros folklórprogram, a cigányshow és a Mizsei Lajos-avató megtekintése érdekes látnivaló a hazai és a külföldi vendégek részére egyaránt. Itt lehetőség van romantikus utazásra nosztalgiagőzössel; ökör-, malac- és csirkesütésre nyárson; parasztlakodalmas folklórműsorra, vendégül láthatja Önöket a cigányvajda, és részesei lehetnek egy amolyan igazi magyaros gulyáspartinak is.

Garantált lovasbemutatók
Lovas telepünk lóállománya ma már több, mint 120 lóból áll: a telepen megtalálhatóak a magyar félvér és a lipicai fajták. Ez a lovastelep szintén számtalan lehetőséget rejt magában: lovaglás, lovasbemutató, éjszakai ló-show tábortüzes boszorkánytánccal, a puszta homokbuckái közötti kocsikázás színesíthetik itt a családok és csoportok programját. A fedett tribünről több százan nézhetik végig a homokos talajú pályán zajló lovasbemutatót, ahol a maradandó élményt nyújtó méneshajtás mellett megcsodálhatják a Pusztaötös bemutatóját, a négyesfogat hajtását, a szamáridomítást, és a csikósok ügyességi feladatait. A csárda területén a vendégek megismerkedhetnek az őshonos magyar állatokkal is: láthatnak itt szürkemarhát, rackajuhot, szamarat, és a baromfiudvaron pulykát, kacsát, gyöngytyúkot.

A Tanyacsárda lóállománya
Lipicai és sportfélvér tenyészetük van. A sportfélvér lovakat próbálják fakó színre szelektálni. Évente átlagosan 25 csikó születik. Nagyobb részük lipicai fajta. A tenyésztés feladata, hogy utánpótlást képezzenek a lovasbemutatókhoz és hogy fogat és hátaslovakat állítsanak elő értékesítésre. Tenyészetükből kikerült lipicai és félvér fogatlovak a magyar és külföldi kettes- és négyesfogatokat erősítik. Továbbá hobby céloknak is megfelelnek. Sportfélvér lovaik alkalmasak hobby hátasnak és kisebb ugróversenyekre. Évente átlagosan 25-30 lovat értékesítenek. A csikók felnevelése ménestartásban történik. Napi 4-5 kilométert mozgatják a csikókat, mély homok terepviszonyok között. Vevőkörükből pozitív visszajelzéseket kapnak a lovaik jó szervezeti szilárdsága miatt. Telepükön folyamatosan vannak fogat- és hátaslovak előkészítve értékesítésre.

Cégeknek rendezvényszervezés határtalanul, akár külső helyszínen is. Az Öreg és Új Tanyacsárda nem ismer lehetetlent. Gyakoriak náluk a kisebb, szűkebb körben zajló fontos vállalati megbeszélések, de akkor sem esnek kétségbe, ha több száz, esetleg több ezer fős rendezvényre kapnak felkérést. Kapacitásaik, adottságaik lehetővé teszik, hogy kis szervezéssel gyakorlatilag bármilyen igénynek eleget tudjanak tenni. Ennek egyik mérföldköve volt az IBUSZ 90. születésnapja 1992-ben, amikor 5000 főt láttak vendégül. Emellett a másik igazán emlékezetes esemény a Mercedes-gyárnyitó 2012-ben, ekkor 20 külső helyszínen egyszerre kellett helytállniuk. A megrendelők elvárásai egyre magasabbak. Korábban elegendő volt a külső helyszínre kitelepüléskor az étel, ital leszállítása, ma viszont már komplett rendezvényszervezési feladatok is társulnak ehhez, például a helyszínen az áram, víz és fűtés biztosítása, a sátor, bútorzat, hang és fénytechnika, dekoráció, hoszteszek, műsorszervezés… és minden, ami még felmerül.

Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvett érték