Lajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtára

Üdvözöljük LAJOSMIZSÉN!

Hol is vagyunk?

A lakosainak száma:11.629 fő
Belterülete:502 ha
Külterülete:15963 ha
(forrás: www.lajosmizse.hu)
Polgármester: Basky András

Cím: 6050 Lajosmizse, Városház tér 1.
Tel.:76/356-211
Telefon/Fax: 76/457-575

Természeti adottságok, értékek

A város a hajdani Ős-Duna törmelékkúpján települt, határában ligetes, erdős táj volt. A homok területi megnövekedése csak későbbi természeti események következménye. A város természeti értékei közé tartozik egy több, mint száz éves park -közepén patinás épületegyüttessel, a Gerébi kúriával - , továbbá tíz 120-200 éves kocsányos tölgy ( az egykori pusztai tölgyesek maradványai), egy-egy 70, illetve 120 éves vadkörtefa, és a mesterségesen létrehozott, pihenőhelyként szolgáló nyolchektáros horgásztó.

Történelem

Lajosmizse területén már a bronzkorban éltek emberek. Honfoglalás kori leletek kerültek elő Bene területéről.

Az első településeket a tatárjárás után a kunok létesítették. A kunok szervezetileg hét ún. széket alkottak, ezek egyike volt Mizseszék, amely egyben székkapitánysági székhely is lett. A legenda szerint nevét IV. (Kun) László király utolsó vándorától, a mohamedán Mizsétől kapta. Mizseszék kőtemplommal is rendelkezett, amelynek ma már csak a - védett műemlékké nyilvánított - romjai láthatók.

A település Mátyás királlyal való kapcsolatát egy 1469-es oklevél bizonyítja, melyben felmenti a mizsei kunokat a kamarahaszna-adó fizetése alól. A török hódoltság éveiben először Bene, majd Lajos és Mizse is elnéptelenedik, a meghódított területek török tisztek birtokába kerültek, akik ezeket a pusztává lett területeket bérletek formájában hasznosították. Nagykőrösi, kecskeméti gazdák béreltek legelőket, kerteket, majd a török kiűzése után a Habsburg-ház használta a területet. A gazdasági hasznosítás továbbra is bérletek formájában történik, csak az eddigi bérlők mellett ott találjuk Jászberényt is.

1745-ben Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága az akkori tulajdonosoknak, a Pesti Invalidusoknak a vételárat visszafizette, megváltotta (redemptio), a területeknek ettől az időtől számítódik a jászokkal, Jászberénnyel való szorosabb kapcsolata.

A lakosság növekedése következtében 1877-ben történik meg az önálló településsé válás Jász-Lajos-Mizse néven. Az új község lakói legnagyobb részben Jászberényből települtek ki, de érkeztek Jászladányból is betelepülők.

A népesség egyre nő, 1890-ben már 7000 lakost számlálnak és határában 539 tanyát. 1895-96-ban megépül a római katolikus, 1903-ban a református templom.

A község népe mindig is élelmes és életrevaló volt, ezt bizonyítja, hogy a vasúti közlekedés a falu és a főváros között 1889-ben, Kecskemétre 1905-ben indult meg. 1908-ban a településen keresztül köves út épült, az E-5-ös utat 1934 októberében adták át a forgalomnak.

Lajosmizse nevének mai formája 1902-től van érvényben.

A népesség magva jászberényi, és ezért sokáig őrizte a jász hagyományokat, gazdálkodási szokásokat, a pusztai élet hagyományait.

A II. világháború idején a községet kiürítik. A falusi lakosság nagy része elhagyta otthonát. A harcok során néhány ház megsérült, több a tűz martaléka lett.

Az 50-es évek beszolgáltató, emberidegen rendszere szükségszerűen torkollott Lajosmizsén is forradalmi hangulatba, amelynek halálos áldozatai is voltak.

A konszolidáció éveiben, s azt követően a község földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően jelentős fejlődésnek indult, 1970-ben elnyerte a nagyközségi rangot.

A városi rangot 1993-ban kapta meg településünk.

Oktatás, nevelés

Az óvodai nevelés iránt megnövekedett igény miatt a hatvanas évektől Lajosmizsén is folyamatosan gyarapodott az óvodai férőhelyek és az óvodába beíratott gyermekek száma. Településünkön egy magánóvoda is működik.

Jelenleg Lajosmizsén egy általános iskola van, 2007. augusztus 31-e óta az iskola fenntartó szerve Lajosmizse és Felsőlajos Közoktatási Intézményfenntartói Társulása. Ettől az időponttól nevet is kapott az iskola: Fekete István Általános Iskola lett.
2007-es tanévben 45 osztályban folyik a tanítás 1000 diákkal. Két első osztályban 2007-től iskolaotthonos oktatás folyik, ötödik évfolyamon két tanulócsoport emelt színtű angol nyelvi oktatatásban vesz részt, gyógytestnevelési foglalkozások vannak. Tantestület szándéka, hogy erősítsék a tanulók képességeinek, a Nemzeti Alaptantervben kiemelt kulcskompetenciáknak a fejlesztését.
45 osztályban folyik a tanítás. A diákok továbbtanulását két fő tantárgycsoportban - a matematika-számítástechnika és a magyar-idegennyelv oktatásra koncentrálva - készítik elő. Más osztálytípusokban a konkrét szakmák iránt érdeklődő tanulók képzését alapozzák meg.
A kollégiumban 124 tanuló számára biztosítják az iskolába-járás, a tanulás lehetőségét. A felsőlajosi tagintézményükbe 73 alsós tanuló jár.

Önálló intézményként működik a 270 tanulót befogadó kollégium.
A városban középiskola még nem létesült. Négy éve a szabadszállási Kun László Középiskolának működik egy kihelyezett tagozata.

Sport

Lajosmizsén 1921-ben alakult a községi sportegyesület. Különösen a labdarúgás és a birkózás volt népszerű, az utóbbi sportágakban sok tehetséges versenyzőt neveltek, közöttük Polyák Imre olimpiai bajnokot. Ma is több országos helyezett fiatal sportolója van a szakosztálynak. A hetvenes években alakított kézilabda szakosztálynak és az asztalitenisz sportágban is magas szintű munka folyik. Az utóbbi évek legeredményesebb együttese a férfi kézilabdacsapat, amely 1985 óta folyamatosan az NB II. osztályában, 1993 őszétől az NB II/B-ben szerepel, gyakran dobogós helyen.

A városban működik még a Lovas SE, amelyeknek két fogathajtó országos válogatottja van. A lajosmizsei általános iskolában régóta kimagasló a kézilabda oktatása. Speciális lehetőségeket biztosít a helyi diáksportkör, amelynek keretében szervezett úszás- , illetve síoktatás is folyik.

Idegenforgalom

A város legjelentősebb építészeti emlékei közé tartozik az 1896-ban felépült római katolikus, és az 1903-ban épített református templom. A Tanyamúzeum a hajdani paraszti élet színtereinek, kellékeinek érzékletes bemutatásával várja a látogatókat. A középkorban emelt pusztai templomok egyik utolsó képviselője a lajosmizsei pusztatemplom, illetve annak rommaradványai. Műemlék jellegű régi polgármesteri hivatalt a Lajosmizsei Helytörténeti és Kulturális Egyesület vette át, melyben állandó és időszaki kiállításokat szerveznek. Az épület csaknem száz éves és régen csárdaként működött.

Lajosmizse idegenforgalma - a város központi fekvése, kedvező közlekedési helyzete és a helybeli vállalkozási kedv folytán- a gazdaság egyik húzóágazata. A hetvenes évtized második felében a Tanyamúzeum létrehozásával, és a tőszomszédságában felépült Tanyacsárda megnyitásával vette kezdetét az idegenforgalom fellendülése. Azóta bővült ez a kör a Gerébi Kúriával és a Ricsovári-majorral.

Magas szinten szolgálják a falusi turizmust a tanyákon létrehozott magánvállalkozások, melyek a világ zajától távol eső helyeken egyedülálló szolgáltatást nyújtanak.

Részletesebb információk a várossal kapcsolatban Lajosmizse Város Önkormányzatának honlapján találhatók. (www.lajosmizse.hu)

webmester:

Az oldal Mozilla Firefox v. 2.0.0.11-re optimalizálva. Ajánlott felbontás: 1024*768

Lajosmizse

Képek Lajosmizséről